Az autoimmun pajzsmirigybetegségek és a pajzsmirigygöbök a leggyakoribb pajzsmirigybetegségek közé tartoznak, a páciensek ezekkel kapcsolatban fordulnak a leggyakrabban orvoshoz.

Mit kell tudni az autoimmun pajzsmirigybetegségekről?

Az autoimmun pajzsmirigybetegségek olyan autoimmun eredetű gyulladásos betegségek, amelyekben a pajzsmirigyet érintő gyulladást elsősorban a szervezet kóros immunválasza okozza, amely tévesen megtámadja és fokozatosan elpusztítja a pajzsmirigyet.

Az autoimmun pajzsmirigybetegségek különösen gyakoriak a nőknél, mivel világszerte a nők kb. 2-4%-át érintik, szemben a férfiak legfeljebb 1%-ával, és előfordulási gyakoriságuk az életkor előrehaladtával nő.

A két leggyakoribb klinikai forma a Hashimoto-tireoiditis és a Basedow-kór (más néven Graves-kór), de léteznek más típusok is, mint például az atrófiás autoimmun tireoiditis, a csendes tireoiditis és a post partum (szülés utáni) tireoiditis.

Mi a pajzsmirigy

A Hashimoto-tireoiditis a leggyakoribb pajzsmirigybetegség, és a pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka. Egyelőre nem teljesen tisztázott okok miatt a szervezet autoantitesteket termel (a vizsgálatok során kimutatott autoantitestek általában tireo-peroxidáz elleni antitestek [AntiTPO] és tireoglobulin elleni antitestek [AntiTG]), amelyek megtámadják a pajzsmirigyet, így az képtelen elegendő mennyiségű pajzsmirigyhormont termelni. A pajzsmirigyhormonok csökkent szintje miatt a vérben, az agyalapi mirigy fokozza a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) termelését, ami viszont a pajzsmirigy térfogatának növekedéséhez vezet golyva formájában, ami egy duzzanat és amely méretétől függően többé-kevésbé látható lehet.

A Hashimoto-tireoiditis tünetei a pajzsmirigy-alulműködésre jellemző tünetek, mint például a súlygyarapodás, székrekedés, száraz bőr, rendszertelen menstruáció, depresszió és memóriazavarok.

Ez a Hashimoto-tireoiditis egy ritka változata, amelyben a pajzsmirigy az autoantitestek támadása miatt súlyosan elsorvadt (mérete csökkent), de ez esetben nincs golyva. A betegség kezdetben észrevétlen, és előfordulhat, hogy a beteg akár évekig nem tapasztal tüneteket, de ez a pajzsmirigy-alulműködés kialakulásakor nyilvánvalóvá válik.

Az autoimmun pajzsmirigygyulladás ezen típusában a pajzsmirigy gyulladása fájdalommentesen zajlik (innen kapta a nevét). Ez egy sajátos forma, amely hajlamos spontán vagy rövid ideig tartó terápiát követően megszűnni. A kezdeti fázisban pajzsmirigy-túlműködés jelentkezik, amikor a gyulladt mirigy nagy mennyiségű pajzsmirigyhormont bocsát a véráramba, és olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a szorongás, álmatlanság, szívdobogás és fogyás. A második fázisban alakulhat ki a pajzsmirigy-alulműködés, a pajzsmirigy megnagyobbodásával és a hozzátartozó tünetekkel, úgy mint például fáradtság, súlygyarapodás, izomgyengeség és lelassult szívverés kialakulásával. Végül, körülbelül 12-18 hónap elteltével a pajzsmirigy ismét normálisan kezd működni.

A szülés utáni (post partum) pajzsmirigygyulladás a szülést követő egy éven belül jelentkezik, és a nők 5-8%-át érinti. Ez a pajzsmirigygyulladás átmeneti formája, három különálló fázisból áll: Az első fázisban a gyulladt pajzsmirigy nagy mennyiségű pajzsmirigyhormont bocsát a véráramba, ami 1-2 hónapig tartó pajzsmirigy-túlműködéshez vezet, amely során olyan tünetek jelentkeznek, mint a szorongás, álmatlanság, ingerlékenység és fogyás. A második fázisban pajzsmirigy-alulműködés következhet be olyan tünetekkel, mint a fáradtság, székrekedés, depresszió, súlygyarapodás, izomgyengeség és száraz bőr. Végül a harmadik fázisban a pajzsmirigy újra normálisan kezd működni, általában 12-18 hónappal a tünetek megjelenése után. Bár a legtöbb nő egy éven belül teljesen felépül, a pajzsmirigy-alulműködést követően egy jelentős százalék a kezdeti javulási fázis után hajlamos lehet a tartós pajzsmirigy-alulműködés kialakulására. A szülés utáni pajzsmirigygyulladás az esetek 70%-ában kiújul a további terhességek során.

A Basedow-kór (vagy Graves-kór) elsősorban a nőket érinti, általában 30 és 50 éves kor között, és a pajzsmirigy-túlműködés (a pajzsmirigyhormonok túlzott termelődése) leggyakoribb oka. Ebben az esetben az immunrendszer rendellenesen antitesteket termel, amelyek a pajzsmirigyet idegen testként érzékelik és megtámadják, így akadályozzák annak normális működését és a pajzsmirigyhormonok kontrollálatlan termeléséhez vezetnek.

Mivel a pajzsmirigyhormonok számos szerv működésében részt vesznek, a tünetek közé tartozhat a fogyás, a szorongás, az ingerlékenység, alvászavarok, hőérzékenységfokozott izzadás, bélrendszeri problémák, a bőr megvastagodása és bőrpír, légszomj, gyors szívverés, szívdobogás és a pajzsmirigy megnagyobbodása (golyva).

A Basedow-kórban szenvedők akár felénél is jelentkezhetnek szemészeti tünetek: szemnyomás vagy -fájdalom, szemhéjduzzanat vagy -visszahúzódás, vörös, irritált szemek ébredéskor, fényérzékenység és kettős látás (diplopia). Ezt az állapotot Graves-oftalmopátiának vagy endokrin orbitopátiának nevezik.

Pajzsmirigygöbök

Mik a pajzsmirigygöbök?

A pajzsmirigygöb kifejezés a pajzsmirigy belsejében kialakuló kis méretű szilárd vagy folyadékkal teli duzzanatra/csomóra utal, amely az esetek túlnyomó többségében (90-95%) jóindulatú (nem daganatos eredetű). Ez egy gyakori jelenség, amely az egészséges egyének 50-65%-ánál fordul elő, nőknél gyakoribb, mint férfiaknál, és főként az időseket és a jódhiányos területeken élőket érinti. Gyermekeknél ritkán fordul elő.

Bár a pajzsmirigygöbök általában nem okoznak tüneteket, és gyakran véletlenszerűen fedezik fel őket egy orvosi vizsgálat során, egyes esetekben megnőhetnek és kerek duzzanatként láthatóvá válnak a nyak tövében, vagy ha megnagyobbodnak, olyan tüneteket okozhatnak, mint légzési nehézség vagy nyelési nehézség, fájdalom a nyakban, a felső állkapocsban vagy a fülben, illetve torok környéki diszkomfort érzése.

Hol található a pajzsmirigy

A pajzsmirigygöböknek különböző típusai vannak

A pajzsmirigygöbök lehetnek:

  • Egyesével előforduló (szoliter) jóindulatú göbök: ha kicsik, nem igényelnek kezelést, csak aktív megfigyelést, úgynevezett utánkövetést, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem nőnek tovább.
  • Pajzsmirigyciszták: ezek folyadékkal teli göbök, de tartalmazhatnak meszesedéseket vagy kalciumlerakódásokat is. Egyes pajzsmirigyciszták utánkövetést igényelhetnek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem növekednek tovább vagy nem nyomják a szomszédos struktúrákat, másoknál kezelésre lehet szükség, például a folyadék tűvel történő eltávolítására (vékonytűs aspiráció) vagy sebészi eltávolításra.
  • Jóindulatú kolloid csomók: ezek a normális pajzsmirigyszövet burjánzásából állnak. Bár nagyra nőhetnek, nem terjednek tovább a pajzsmirigyen túl és jóindulatúak.
  • Többszörös göbök (vagy multinoduláris göbök): a pajzsmirigy megnagyobbodásához vezetnek, és idősebb korban gyakoribbak. Általában nem igényelnek műtétet, kivéve, ha nyelési és/vagy légzési nehézségeket okoznak.
  • Autonóm adenómák (túlműködő göbök): megváltoztathatják a pajzsmirigy hormonális aktivitását azáltal, hogy önállóan túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormont termelnek, ami pajzsmirigy-túlműködést okoz (ezeket toxikus göböknek is nevezik).
  • Rosszindulatú göbök: A pajzsmirigygöbök 5-10%-a rosszindulatú lehet; ezekben az esetekben a kezelés sebészi úton történik, és tireoidektómiából, azaz a teljes pajzsmirigy eltávolításából vagy a mirigy részleges eltávolításából áll.

 

A diagnózis felállításához kulcsfontosságú a nyak fizikális vizsgálata és a beteg kórtörténetének ismerete. Ezenkívül a csomó vizsgálata érdekében az orvos bizonyos vizsgálatokat rendelhet el, például ultrahangvizsgálatot vagy rosszindulatú daganat gyanúja esetén más képalkotó eljárásokat. Gyanús esetekben vékonytű biopsziát is végeznek, hogy a csomóból sejtmintát vegyenek és elemezzék azt.

Ha bebizonyosodik a rosszindulatú elvátozás, a csomót, vagy szükség esetén az egész pajzsmirigyet sebészi úton eltávolítják, míg ha jóindulatú és nincsenek tünetek, akkor a csomót egyszerűen rendszeres ellenőrzésekkel megfigyelik.

HIVATKOZÁSOK

Pajzsmirigy-alulműködéssel élek, mi a teendő?

TOVÁBBI RÉSZLETEK