A pajzsmirigy a nyak tövében található mirigy, amely pajzsmirigyhormonokat – tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) – termel, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak szervezetünk megfelelő működésében. A pajzsmirigy azonban nem mindig működik megfelelően, ami különböző típusú pajzsmirigyproblémákhoz vezethet, mint például pajzsmirigy alulműködés vagy -túlműködés, golyva, göbök, pajzsmirigygyulladás vagy daganat.
A pajzsmirigy-alulműködés a leggyakoribb pajzsmirigybetegség, ami akkor fordul elő, ha a mirigy nem termel megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormont. A betegség kezdeti szakaszában, amely általában nagyon lassan zajlik, kialakulhat egy szubklinikus pajzsmirigy alulműködésnek nevezett állapot, amely során csak a TSH-érték emelkedik, míg a többi pajzsmirigyhormon szintje normális marad, kevés tünettel, vagy tünetmentesen. Ezeknek a hormonoknak az értékei azonban később csökkennek, és általában olyan tünetek jelentkeznek, mint a fáradtság, a fokozott hidegérzékenység, a súlygyarapodás vagy a székrekedés. Ha a pajzsmirigy-alulműködést nem diagnosztizálják és nem kezelik megfelelően, hosszú távon különböző problémákat okozhat, például elhízást, rendszertelen menstruációt, meddőséget, magas koleszterinszintet és szívbetegséget.
A pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka a Hashimoto-tireoiditis, egy autoimmun betegség, amikor a beteg immunrendszere megtámadja és károsítja a saját pajzsmirigyét, megakadályozva ezáltal, hogy az megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormont tudjon termelni. Pajzsmirigy-alulműködés azonban a pajzsmirigy műtéti eltávolítása (tireoidektómia), pajzsmirigy-túlműködés vagy pajzsmirigydaganat kezelésére használt radioaktív jóddal történő kezelés, illetve a fej és nyak – általában daganat miatti - kezelésére alkalmazott sugárterápia vagy egyes gyógyszerek, például amiodaron vagy lítium alkalmazása következtében is kialakulhat.
Amikor a pajzsmirigy túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormont termel és bocsát ki a véráramba, akkor pajzsmirigy túlműködésről beszélünk, amely különböző tüneteket okozhat, mint például szorongás, hiperaktivitás, idegesség, hirtelen és túlzott súlyvesztés, gyors szívverés, szívritmuszavar vagy szívdobogás, erős izzadás, szabálytalan menstruáció, hőérzékenység vagy bélrendszeri zavarok.
A pajzsmirigy túlműködés leggyakoribb oka a Graves-Basedow-kór, egy autoimmun betegség, amely minden korosztályt érint, és tünetei általában a golyva (a pajzsmirigy megnagyobbodása) és/vagy szemtünetek, mint a szem körüli duzzanat, fokozott könnytermelés, irritáció és fokozott fényérzékenység, valamint két jellegzetes tünet, nevezetesen a kidülledt szem (a szemgolyók kitüremkedése, más néven exoftalmusz) és a kettős látás (diplopia).
Ezen kívül más okok is lehetnek, például bizonyos típusú göbök, amelyek túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormont termelnek és bocsátanak a véráramba (toxikus adenóma, multinoduláris toxikus golyva és Plummer-kór), vagy pajzsmirigygyulladás (a mirigy gyulladása, amely következtében nagy mennyiségű pajzsmirigyhormon kerül a véráramba). A pajzsmirigy-túlműködés kialakulását bizonyos gyógyszerek is okozhatják, például az amiodaron (tirotoxikózis), amelyet szívritmuszavarok szabályozására használnak.
A golyva a pajzsmirigy megnagyobbodása, az általa okozott tünetek a mirigy méretétől és attól függ, hogy a pajzsmirigy működésében okoz-e változásokat. A golyvát toxikusnak nevezik, ha pajzsmirigy-túlműködéssel jár együtt, illetve nem toxikusnak, ha nem jár vele túlzott vagy csökkent pajzsmirigyhormon-termelés.
A pajzsmirigy megnagyobbodása érintheti az egész mirigyet egyformán, ez esetben diffúz golyvának, vagy lehet aszimmetrikus szilárd vagy folyadékkal teli göbök jelenléte miatt, ez utóbbit göbös golyvának nevezzük.
Bár a legtöbb golyva jódhiány következménye, okozhatják autoimmun pajzsmirigybetegségek is, mint például a Hashimoto-tireoiditis, amely esetén a pajzsmirigy térfogata megnő a megfelelő pajzsmirigyhormon-termelés fenntartása érdekében, vagy – mint a Graves-Basedow-kór esetében – a túlzott hormontermelés következményeként. A golyva azonban más okok következtében is kialakulhat, például egyes gyógyszerek (tireosztatikumok, lítium) alkalmazása, vagy a goitrogénnek nevezett élelmiszerek nagy mennyiségben történő fogyasztása esetén – ezek az élelmiszerek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek zavarhatják a jódanyagcserét, amelyek általában keresztesvirágú zöldségekben (káposzta, fehérrépa, brokkoli és karfiol) találhatók meg.
A pajzsmirigygöbök a pajzsmirigy belsejében kialakuló, kis méretű szilárd, vagy különféle méretű folyadékkal teli göbök (ciszták). Ezek szinte mindig jóindulatúak, és gyakran teljesen véletlenül fedezik fel őket. Jelenlétük nem befolyásolja a pajzsmirigy működését, és a legtöbb esetben nem okoznak semmilyen tünetet (esetenként a nyak tövében nyomásérzetet vagy fájdalmat okozhatnak), de orvosnak kell kivizsgálnia őket, hogy kizárja a daganatot vagy az esetleges jövőbeli működési zavarokat.
Bár a göbök nagyon gyakoriak a lakosság körében, a pajzsmirigygöbök okai még mindig nem tisztázottak; azonban a jódhiányos táplálkozás és a családi hajlam tűnik a legvalószínűbb okoknak.
A pajzsmirigygyulladás (tiroiditis) a pajzsmirigy gyulladása, amely változásokat okoz a pajzsmirigyhormonok termelődésében. A pajzsmirigygyulladásnak különféle típusai vannak, amelyeket sajátos okok és tünetek jellemeznek.
A pajzsmirigygyulladás különböző formáit eltérő okok okozzák: Hashimoto-tireoiditis (krónikus autoimmun gyulladás, amelyet az immunrendszer pajzsmirigyellenes antitestjeinek túltermelése okoz, és amely pajzsmirigy-alulműködéshez vezet), post partum (szülés utáni) tireoiditis (az autoimmun pajzsmirigygyulladás egy formája, amely szülés után jelentkezik, és átmeneti pajzsmirigy-túlműködést, majd pajzsmirigy-alulműködést okozhat), szubakut vagy De Quervain-féle pajzsmirigygyulladás (a pajzsmirigy vírusfertőzések által okozott akut és fájdalmas gyulladása, amely átmeneti pajzsmirigy-túlműködést eredményezhet, amelyet bizonyos esetekben pajzsmirigy-alulműködés követhet), akut pajzsmirigygyulladás (bakteriális fertőzés okozza), egy ritka változat, a Riedel-tireoiditis (a pajzsmirigy krónikus gyulladása, amely során a mirigy fibrotikussá válik, légzési és nyelési nehézségeket okozhat) és az aktinikus vagy iatrogén tireoiditis (amikor a gyulladást a pajzsmirigy számára káros gyógyszerek, például az amiodaron, illetve a nyaki vagy mediastinalis daganatok sugárkezelése, illetve a pajzsmirigy-túlműködés kezelése okozza).
A pajzsmirigydaganatok a pajzsmirigyben található sejtek ellenőrizetlen burjánzása következtében alakulnak ki. Különböző típusok léteznek, amelyek többsége jóindulatú és nem okoz tüneteket; ritka esetekben azonban rosszindulatúak is lehetnek, és olyan tüneteket okozhatnak, mint csomók vagy göbök a torokban, nyelési vagy légzési nehézségek és a hang változása.
A pajzsmirigydaganatok kezelése a daganat jellegétől (jó- vagy rosszindulatú) és méretétől függ: a jóindulatú daganatokat elegendő rendszeresen ellenőrizni, míg a rosszindulatú daganatoknál a teljes mirigyet műtéti úton el kell távolítani (tireoidektómia), amit esetleg radioaktív jóddal vagy kemoterápiával történő kezelés követ.
A daganatok kialakulását eredményező fő okok az ionizáló sugárzásnak való kitettség (pl. sugárterápia vagy radioaktív anyagnak való kitettség), a golyva (amely bizonyos esetekben a sejtek rosszindulatú elváltozására való hajlamhoz vezet), egy korábbi pajzsmirigydaganat kiújulása, jódhiány vagy örökletes genetikai betegségek (mint például a medulláris pajzsmirigyrák, a multiplex endokrin neoplázia és a familiáris adenomatosus poliposis).
A www.feelthyroid.com weboldalon található információk nem helyettesítik az orvos és beteg közötti kapcsolatot vagy a szakorvosi tanácsadást. A közölt információkkal és útmutatásokkal kapcsolatban javasoljuk, hogy mindig konzultáljon kezelőorvosával és/vagy szakorvossal.