Számos pajzsmirigybetegség létezik, amelyek okai eltérőek lehetnek.

A pajzsmirigy a nyak tövében található mirigy, amely pajzsmirigyhormonokat – tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) – termel, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak szervezetünk megfelelő működésében. A pajzsmirigy azonban nem mindig működik megfelelően, ami különböző típusú pajzsmirigyproblémákhoz vezethet, mint például pajzsmirigy alulműködés vagy -túlműködés, golyva, göbök, pajzsmirigygyulladás vagy daganat.

Pajzsmirigy alulműködés

A pajzsmirigy-alulműködés a leggyakoribb pajzsmirigybetegség, ami akkor fordul elő, ha a mirigy nem termel megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormont. A betegség kezdeti szakaszában, amely általában nagyon lassan zajlik, kialakulhat egy szubklinikus pajzsmirigy alulműködésnek nevezett állapot, amely során csak a TSH-érték emelkedik, míg a többi pajzsmirigyhormon szintje normális marad, kevés tünettel, vagy tünetmentesen. Ezeknek a hormonoknak az értékei azonban később csökkennek, és általában olyan tünetek jelentkeznek, mint a fáradtság, a fokozott hidegérzékenység, a súlygyarapodás vagy a székrekedés. Ha a pajzsmirigy-alulműködést nem diagnosztizálják és nem kezelik megfelelően, hosszú távon különböző problémákat okozhat, például elhízást, rendszertelen menstruációt, meddőséget, magas koleszterinszintet és szívbetegséget.

A pajzsmirigy-alulműködés okai

A pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka a Hashimoto-tireoiditis, egy autoimmun betegség, amikor a beteg immunrendszere megtámadja és károsítja a saját pajzsmirigyét, megakadályozva ezáltal, hogy az megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormont tudjon termelni. Pajzsmirigy-alulműködés azonban a pajzsmirigy műtéti eltávolítása (tireoidektómia), pajzsmirigy-túlműködés vagy pajzsmirigydaganat kezelésére használt radioaktív jóddal történő kezelés, illetve a fej és nyak – általában daganat miatti - kezelésére alkalmazott sugárterápia vagy egyes gyógyszerek, például amiodaron vagy lítium alkalmazása következtében is kialakulhat.

Pajzsmirigyproblémák

Pajzsmirigy-túlműködés

Amikor a pajzsmirigy túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormont termel és bocsát ki a véráramba, akkor pajzsmirigy túlműködésről beszélünk, amely különböző tüneteket okozhat, mint például szorongás, hiperaktivitás, idegesség, hirtelen és túlzott súlyvesztés, gyors szívverés, szívritmuszavar vagy szívdobogás, erős izzadás, szabálytalan menstruáció, hőérzékenység vagy bélrendszeri zavarok.

Mik a pajzsmirigy-túlműködés okai?

A pajzsmirigy túlműködés leggyakoribb oka a Graves-Basedow-kór, egy autoimmun betegség, amely minden korosztályt érint, és tünetei általában a golyva (a pajzsmirigy megnagyobbodása) és/vagy szemtünetek, mint a szem körüli duzzanat, fokozott könnytermelés, irritáció és fokozott fényérzékenység, valamint két jellegzetes tünet, nevezetesen a kidülledt szem (a szemgolyók kitüremkedése, más néven exoftalmusz) és a kettős látás (diplopia).

Ezen kívül más okok is lehetnek, például bizonyos típusú göbök, amelyek túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormont termelnek és bocsátanak a véráramba (toxikus adenóma, multinoduláris toxikus golyva és Plummer-kór), vagy pajzsmirigygyulladás (a mirigy gyulladása, amely következtében nagy mennyiségű pajzsmirigyhormon kerül a véráramba). A pajzsmirigy-túlműködés kialakulását bizonyos gyógyszerek is okozhatják, például az amiodaron (tirotoxikózis), amelyet szívritmuszavarok szabályozására használnak.

Pajzsmirigygöbök

Golyva

A golyva a pajzsmirigy megnagyobbodása, az általa okozott tünetek a mirigy méretétől és attól függ, hogy a pajzsmirigy működésében okoz-e változásokat. A golyvát toxikusnak nevezik, ha pajzsmirigy-túlműködéssel jár együtt, illetve nem toxikusnak, ha nem jár vele túlzott vagy csökkent pajzsmirigyhormon-termelés.

A pajzsmirigy megnagyobbodása érintheti az egész mirigyet egyformán, ez esetben diffúz golyvának, vagy lehet aszimmetrikus szilárd vagy folyadékkal teli göbök jelenléte miatt, ez utóbbit göbös golyvának nevezzük.

A golyva okai

Bár a legtöbb golyva jódhiány következménye, okozhatják autoimmun pajzsmirigybetegségek is, mint például a Hashimoto-tireoiditis, amely esetén a pajzsmirigy térfogata megnő a megfelelő pajzsmirigyhormon-termelés fenntartása érdekében, vagy – mint a Graves-Basedow-kór esetében – a túlzott hormontermelés következményeként. A golyva azonban más okok következtében is kialakulhat, például egyes gyógyszerek (tireosztatikumok, lítium) alkalmazása, vagy a goitrogénnek nevezett élelmiszerek nagy mennyiségben történő fogyasztása esetén – ezek az élelmiszerek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek zavarhatják a jódanyagcserét, amelyek általában keresztesvirágú zöldségekben (káposzta, fehérrépa, brokkoli és karfiol) találhatók meg.

Pajzsmirigy-alulműködéssel élek, mi a teendő?

Göbök

A pajzsmirigygöbök a pajzsmirigy belsejében kialakuló, kis méretű szilárd, vagy különféle méretű folyadékkal teli göbök (ciszták). Ezek szinte mindig jóindulatúak, és gyakran teljesen véletlenül fedezik fel őket. Jelenlétük nem befolyásolja a pajzsmirigy működését, és a legtöbb esetben nem okoznak semmilyen tünetet (esetenként a nyak tövében nyomásérzetet vagy fájdalmat okozhatnak), de orvosnak kell kivizsgálnia őket, hogy kizárja a daganatot vagy az esetleges jövőbeli működési zavarokat.

Okok

Bár a göbök nagyon gyakoriak a lakosság körében, a pajzsmirigygöbök okai még mindig nem tisztázottak; azonban a jódhiányos táplálkozás és a családi hajlam tűnik a legvalószínűbb okoknak.

Autoimmun pajzsmirigybetegség

Pajzsmirigygyulladás (Tiroiditis)

A pajzsmirigygyulladás (tiroiditis) a pajzsmirigy gyulladása, amely változásokat okoz a pajzsmirigyhormonok termelődésében. A pajzsmirigygyulladásnak különféle típusai vannak, amelyeket sajátos okok és tünetek jellemeznek.

Okok

A pajzsmirigygyulladás különböző formáit eltérő okok okozzák: Hashimoto-tireoiditis (krónikus autoimmun gyulladás, amelyet az immunrendszer pajzsmirigyellenes antitestjeinek túltermelése okoz, és amely pajzsmirigy-alulműködéshez vezet), post partum (szülés utáni) tireoiditis (az autoimmun pajzsmirigygyulladás egy formája, amely szülés után jelentkezik, és átmeneti pajzsmirigy-túlműködést, majd pajzsmirigy-alulműködést okozhat), szubakut vagy De Quervain-féle pajzsmirigygyulladás (a pajzsmirigy vírusfertőzések által okozott akut és fájdalmas gyulladása, amely átmeneti pajzsmirigy-túlműködést eredményezhet, amelyet bizonyos esetekben pajzsmirigy-alulműködés követhet), akut pajzsmirigygyulladás (bakteriális fertőzés okozza), egy ritka változat, a Riedel-tireoiditis (a pajzsmirigy krónikus gyulladása, amely során a mirigy fibrotikussá válik, légzési és nyelési nehézségeket okozhat) és az aktinikus vagy iatrogén tireoiditis (amikor a gyulladást a pajzsmirigy számára káros gyógyszerek, például az amiodaron, illetve a nyaki vagy mediastinalis daganatok sugárkezelése, illetve a pajzsmirigy-túlműködés kezelése okozza).

Daganatok

A pajzsmirigydaganatok a pajzsmirigyben található sejtek ellenőrizetlen burjánzása következtében alakulnak ki. Különböző típusok léteznek, amelyek többsége jóindulatú és nem okoz tüneteket; ritka esetekben azonban rosszindulatúak is lehetnek, és olyan tüneteket okozhatnak, mint csomók vagy göbök a torokban, nyelési vagy légzési nehézségek és a hang változása.

A pajzsmirigydaganatok kezelése a daganat jellegétől (jó- vagy rosszindulatú) és méretétől függ: a jóindulatú daganatokat elegendő rendszeresen ellenőrizni, míg a rosszindulatú daganatoknál a teljes mirigyet műtéti úton el kell távolítani (tireoidektómia), amit esetleg radioaktív jóddal vagy kemoterápiával történő kezelés követ.

Autoimmun pajzsmirigybetegség

A pajzsmirigydaganatok okai

A daganatok kialakulását eredményező fő okok az ionizáló sugárzásnak való kitettség (pl. sugárterápia vagy radioaktív anyagnak való kitettség), a golyva (amely bizonyos esetekben a sejtek rosszindulatú elváltozására való hajlamhoz vezet), egy korábbi pajzsmirigydaganat kiújulása, jódhiány vagy örökletes genetikai betegségek (mint például a medulláris pajzsmirigyrák, a multiplex endokrin neoplázia és a familiáris adenomatosus poliposis).

HIVATKOZÁSOK
  • Lazarus JH, Obuobie K. Thyroid disorders—an update. Postgraduate Medical Journal 2000;76:529-536.
  • Vanderpump MP. The epidemiology of thyroid disease. Br Med Bull. 2011;99:39-51. doi: 10.1093/bmb/ldr030. PMID: 21893493.
  • Harper, M.B., Mayeaux, E. (2005). Thyroid Disease. In: Taylor, R.B., David, A.K., Fields, S.A., Phillips, D.M., Scherger, J.E. (eds) Taylor’s Diagnostic and Therapeutic Challenges. Springer, New York, NY. https://doi.org/10.1007/0-387-27287-9_14

 

 

A www.feelthyroid.com weboldalon található információk nem helyettesítik az orvos és beteg közötti kapcsolatot vagy a szakorvosi tanácsadást. A közölt információkkal és útmutatásokkal kapcsolatban javasoljuk, hogy mindig konzultáljon kezelőorvosával és/vagy szakorvossal.

Nyissa meg az orvostalálkozó alkalmazást most!