Két nyomelem elengedhetetlen az egészséges pajzsmirigy számára: a jód és a szelén.

A jód és a pajzsmirigy

A szervezetben található jód nagy része a pajzsmirigyben található, ahol nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok termeléséhez, amelyeknek kulcsszerepük van számos fontos folyamatban, például a cukor- és zsíranyagcserében, a testhőmérséklet szabályozásában, valamint számos szerv és szövet, például a központi idegrendszer és a mozgásszervek fejlődésében és növekedésében, mind a terhesség, mind a gyermekkor során.

A természetben a jód fő forrása a táplálék, például a hal 100-300 µg/100 g, a tej 15 µg/100 ml, a tojás 8 µg/100 ml, a gabonafélék 6 µg/100 g jódot tartalmaznak. Az élelmiszerekben található jód könnyen felszívódik a gyomorban és a nyombélben, miután felszívódott, bekerül a véráramba majd a pajzsmirigy pajzsmirigyhormonok termelésére használja fel. Bár szervezetünk a felesleges jódot képes kiüríteni a vizelettel, a túlzott jódbevitel káros lehet az egészségre.

A jód és a pajzsmirigy

Mennyi jódot kellene bevinnünk?

Az ajánlott napi jódbevitel egy felnőtt számára körülbelül 150 mikrogramm (µg) az európai referenciaértékek szerint. A jódszükséglet azonban az életkorral és az életszakaszokkal változik, például a terhesség és a szoptatás alatt, amikor az ajánlott napi jódmennyiség körülbelül 200 mikrogrammra emelkedik.

Életkor

JÓD: Javasolt napi bevitel (RDA)

Csecsemők 7-11 hónapos korban

70 µg

1-10 éves gyermekek

90 µg

11-14 éves gyermekek

120 µg

15-17 éves serdülők

130 µg

≥ 18 év

150 µg

Terhesség

200 µg

Szoptatás

200 µg

Mi történik, ha nem fogyasztunk elegendő mennyiségű jódot?

Az elégtelen jódbevitel megakadályozhatja, hogy a pajzsmirigy elegendő mennyiségű pajzsmirigyhormont termeljen, ami jódhiányos tünetek kialakulásához vezethet bármely életkorban.

A jódhiány leggyakoribb következménye a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása, amely világszerte a jódhiány leggyakoribb tünete, és amely érintheti az egész pajzsmirigyet vagy annak egyes részeit, egy vagy több göb kialakulásával.

Ha a jódhiány tartósan fennáll, és nem orvosolják, akkor pajzsmirigy-alulműködés alakulhat ki, egy olyan betegség, amelyben a pajzsmirigyhormonok elégtelen termelődése jelentős hatással lehet az egészségre, a hiány súlyosságától és a kialakulás időszakától függően.

Ez az állapot különösen kritikus a terhesség és a szoptatás alatt, illetve az élet első három évében. Ezekben az időszakokban alapvető fontosságú a megfelelő mennyiségű jódbevitel, mivel annak súlyos hiánya a magzati és újszülöttkori fejlődés során visszafordíthatatlan károsodást okozhat az agyban és a központi idegrendszerben, ami szellemi visszamaradottságot, a terhesség alatt pedig vetélést okozhat. Még az enyhe jódhiány is okozhat enyhe értelmi fogyatékosságot, ezért fontos, hogy a terhes nők és a három év alatti gyermekek kiegyensúlyozott étrend és jódpótlás révén megfelelő jódbevitelhez jussanak, hogy elkerüljék a normál fizikai és kognitív fejlődést veszélyeztető hiányállapotokat.

A jód és a pajzsmirigy

Jódpótlás a pajzsmirigy számára

Azokban az esetekben, amikor a táplálékkal nem kerül bevitelre elegendő jód, jódhiány alakul ki és jódpótlásra lehet szükség; mivel a pajzsmirigyhormonok szintézise a megfelelő mennyiségű jód meglététől függ, a pajzsmirigy egészsége érdekében szedett étrend-kiegészítők többsége tartalmazza ezt az ásványi anyagot vagy annak különösen gazdag forrásait (például tengeri algák).

A jódtartalmú kiegészítők különösen hasznosak a terhesség és a szoptatás alatt, mivel a napi jódszükséglet ezekben az életszakaszokban nagyobb.

Mindazonáltal minden életkorban ajánlatos a normál sót napi 3-5 µg jóddal dúsított sóval helyettesíteni.

Mi a helyzet a szelénnel?

A szelén a természetben igen gyakori nyomelem, amely szintén kulcsfontosságú ásványi anyag a pajzsmirigyhormonok anyagcseréje szempontjából, valamint fontos antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik.

A pajzsmirigy az emberi szervezetben a legnagyobb szelénkoncentrációval rendelkező szerv, mivel a szelenoproteinek, a szeléntartalmú fehérjék nélkülözhetetlenek a pajzsmirigy védelméhez a szabad gyökök és gyulladások okozta károsodásokkal szemben.

A szelén és a pajzsmirigy

Szelénszükséglet

A szelén javasolt napi bevitele 55 mikrogramm felnőttek számára, de terhes és szoptató nőknél magasabb. A gyermekek szükséglete viszont alacsonyabb, és az életkortól függ.

Életkor

SZELÉN: Javasolt napi bevitel (RDA)

Csecsemők 1-11 hónapos korban 

15 µg

1-3 éves gyermekek

15 µg

4-6 éves gyermekek

20 µg

7-10 éves gyermekek

35 µg

11-14 éves serdülők

55 µg

15-17 éves serdülők

70 µg

≥ 18 év

70 µg

Terhesség

70 µg

Szoptatás

85 µg

A szelén túladagolása káros lehet a szervezet számára, és  szelenózis néven ismert állapotot okozhat, amely olyan tünetekkel járhat, mint gyomor-bélrendszeri problémák, bőrelváltozások, hajhullás és idegrendszeri károsodás.

A szelén és a pajzsmirigy

A szelén a különböző szelenoproteinek fontos segédanyaga, amely részt vesz a pajzsmirigy hormonháztartásában és a sejtek védelmében a szabad gyökök okozta károsodástól. Ezért a jódhiányhoz hasonlóan a szelénhiány is veszélyeztetheti a pajzsmirigyhormonok szintézisét, és növelheti az autoimmun eredetű betegségek kialakulásának kockázatát, mint például a Hashimoto-tireoiditis (vagy krónikus autoimmun tireoiditis), amely a leggyakoribb pajzsmirigybetegség és a pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka. A szelén szerepe a betegséget okozó autoantitestek mennyiségének csökkentése és ezáltal a pajzsmirigyműködés támogatása.  Basedow-kórban, amely a pajzsmirigy-túlműködés gyakori oka, a szelénpótlás csökkentheti az autoantitestek számát, segítheti a tireosztatikumokra adott válaszreakciót, és jelenléte a szemészeti tüneteket is javíthatja.

A szelén és a pajzsmirigy

Szeléntartalmú étrend-kiegészítők a pajzsmirigy számára

A szelén megtalálható a természetben és egyes élelmiszerekben – például a májban, a halakban, a tejben és tejtermékekben, a dióban, a hüvelyesekben, a rizsben és a húsban –, így a mindennapi táplálékunkban is, de nem mindig szívódik fel könnyen. Ráadásul az utóbbi években az európai lakosság körében a táplálékkal  bevitt szelén mennyisége csökken, mivel a változó gazdálkodási módszerek miatt az élelmiszerek egyre kevesebbet tartalmaznak ebből az elemből, ami az egyes országokban különböző mértékű szelénhiányt eredményez.

Ezért, amennyiben indokolt, hasznos lehet a szelénpótlás, de fontos odafigyelni arra, hogy milyen formában tartalmaznak szelént az étrend-kiegészítők. Az olyan szerves formák, mint az L-szelenometionin és a szelénnel dúsított élesztő, előnyösebbek az olyan szervetlen formáknál, mint a szelenit, mivel jobb biológiai hozzáférhetőséget biztosítanak.

HIVATKOZÁSOK
  • Scientific Opinion on Dietary Reference Values for iodine - EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA). EFSA Journal 2014
  • Sorrenti S, Baldini E, Pironi D, Lauro A, D'Orazi V, Tartaglia F, Tripodi D, Lori E, Gagliardi F, Praticò M, Illuminati G, D'Andrea V, Palumbo P, Ulisse S. Iodine: Its Role in Thyroid Hormone Biosynthesis and Beyond. Nutrients. 2021 Dec 14;13(12):4469.
  • Kieliszek M, Bano I. Selenium as an important factor in various disease states - a review. EXCLI J. 2022 Jul 5;21:948-966.
  • Scientific Opinion on Dietary Reference Values for selenium - EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA). EFSA Journal 2014;12(10):3846
  • Dietary Reference Values for nutrients - Summary report. Frissítve: 4 September 20191. Volume14, Issue12, December 2017

 

 

A www.feelthyroid.com weboldalon található információk nem helyettesítik az orvos és beteg közötti kapcsolatot vagy a szakorvosi tanácsadást. A közölt információkkal és útmutatásokkal kapcsolatban javasoljuk, hogy mindig konzultáljon kezelőorvosával és/vagy szakorvossal.

Nyissa megaz orvostalálkozó alkalmazást most!