Ahhoz, hogy megértsük, mi a pajzsmirigy és miért olyan fontos, részletesen meg kell ismernünk. A pajzsmirigy egy kis belső elválasztású mirigy, amely a nyak alsó részén, az ádámcsutka alatt helyezkedik el; pillangó alakú, 5-8 cm hosszú és 3-4 cm széles, tömege felnőtt korban körülbelül 20 gramm, újszülötteknél körülbelül 2 gramm.
Két szimmetrikus félből (egy jobb és egy bal lebenyből) áll, amelyeket középen egy kis híd (isthmus) köt össze. A pajzsmirigylebenyek mögött négy mellékpajzsmirigy található, amelyek fő feladata a vér kalciumszintjének szabályozása.
A pajzsmirigy elhelyezkedése viszonylag felületes, és normális körülmények között kívülről nem látható, de az orvosok könnyen meg tudják vizsgálni és kitapintani.
A pajzsmirigy olyan funkciókat lát el, amelyek kulcsfontosságúak egészségünk szempontjából. A pajzsmirigy legfontosabb szerepe a pajzsmirigyhormonok – tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) – termelése a pajzsmirigy-stimuláló hormon vagy tirotropin (TSH) irányítása mellett, amelyet az agyalapi mirigy, egy másik kis, az agyalapon található mirigy választ ki. A pajzsmirigyhormonokon kívül a pajzsmirigy kalcitonint is termel, amely részt vesz a kalcium-anyagcsere szabályozásában.
A pajzsmirigyhormonok számos rendkívül fontos funkciót szabályoznak, többek között a légzést, a szívverést, a testhőmérsékletet, a különböző szervek és szövetek növekedését és fejlődését, a zsírok és cukrok anyagcseréjét, a test növekedését és a központi idegrendszer fejlődését. A pajzsmirigy a hangulatot, az izomerőt és a termékenységet is befolyásolja.
A T3 a hormon aktív formája, amely a szervezeten belüli biológiai hatásokért felelős, és a pajzsmirigy által termelt összes hormon 20%-át teszi ki. A fennmaradó 80%-ot a T4 alkotja, amely szükség esetén gyorsan átalakul T3-á.
A pajzsmirigyhormonok termelését hormonális szinten az agyalapi mirigy szabályozza a TSH hormon kiválasztásával a hipotalamusz által termelt TRH (tirotropin-releasing hormon) felszabadulására válaszul. A TSH és a TRH felszabadulása tehát szorosan összefügg a pajzsmirigyhormonok szintjével a véráramban: amikor a keringő pajzsmirigyhormonok szintje túl alacsony, az agyalapi mirigy serkenti a TSH termelésétés és emelkedését a vérben ezzel több hormon felszabadítására készteti a pajzsmirigyet; ezzel szemben, amikor a keringő pajzsmirigyhormonszint túl magas, az agyalapi mirigy leállítja a TSH termelését, ami így csökken, és gátolja a pajzsmirigy aktivitását, így leállítva a hormontermelést.
Normális körülmények között, azaz pajzsmirigybetegség hiányában, ez a szabályozási mechanizmus folyamatosan ismétlődik, így a pajzsmirigyhormonok szintje a vérben stabil marad. Ezért használják a TSH-t a pajzsmirigyműködés elemzésének fő paramétereként.
A megfelelő pajzsmirigyműködés a megfelelő jódbeviteltől is függ az étrendben, mivel ez az elem elengedhetetlen a jódatomokat tartalmazó pajzsmirigyhormonok képződéséhez.
A normális pajzsmirigyműködésben bekövetkező változások sokféle tünetet okozhatnak, amelyek sok esetben nem specifikusak vagy más rendellenességekhez hasonlóak is lehetnek, vagy akár egyáltalán nem is jelentkeznek. Ezért célszerű orvoshoz fordulni, aki, miután meghallgatta a beteg tüneteit, és felmérte annak a lehetőségét, hogy azok mögött pajzsmirigybetegség állhat, először pajzsmirigyhormon- és TSH-vizsgálatokat ír elő a pajzsmirigyműködés elemzése érdekében.
A pajzsmirigybetegségnek több típusa van:pajzsmirigy-alulműködés esetén a mirigy nem működik megfelelően és nem termel elegendő pajzsmirigyhormont, azaz a referenciaérték alatt van (és ennek következtében a TSH szintje magas lesz), míg pajzsmirigy-túlműködés esetén túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormon szabadul fel a keringésbe, azaz a referenciaérték felett lesz (és ennek következtében a TSH szintje alacsony lesz).
A pajzsmirigy-alulműködés és a pajzsmirigy-túlműködés a pajzsmirigy leggyakoribb működési zavarai, és más pajzsmirigybetegségekhez is társulhatnak, mint például a göbök, golyva, pajzsmirigygyulladás vagy daganatok.
A www.feelthyroid.com weboldalon található információk nem helyettesítik az orvos és beteg közötti kapcsolatot vagy a szakorvosi tanácsadást. A közölt információkkal és útmutatásokkal kapcsolatban javasoljuk, hogy mindig konzultáljon kezelőorvosával és/vagy szakorvossal.